Az idei év lehet az első olyan teljes év, amikor az éves átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet. A kutatók szerint az emberiségnek egyre több szélsőséges időjárási eseménnyel kell majd emiatt szembenéznie - írta meg a ScienceAlert a Copernicus, a Berkeley Earth és az Egyesült Királyság meteorológiai hivatalának (Met Office) adatain alapuló kutatás alapján, amelyeket az Azerbajdzsánban zajló ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozón tettek közzé.
Az ember okozta globális felmelegedés közelebb lehet a kritikus éghajlati küszöbértékhez, mint azt a jelenlegi becslések sugallják. Az antarktiszi jégmagokat vizsgáló tanulmány szerint 2023-ban az ember okozta felmelegedés elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1,49 °C-ot – olvasható a Nature folyóiratban.
A fejlődő országok klímavédelmi kiadásai finanszírozásának ígéretes módja lehet a szolidaritási illetékek alkalmazásának kiterjesztése. Ezek olyan, a szén-dioxid-kibocsátásra és gazdasági tevékenységekre kivetett globális illetékek, amelyekből származó bevételeket a fejlődő országoknak juttatják. Ezen megoldások kiterjesztése hatalmas előnyökkel járna.
Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata szerint 2024 várhatóan a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. A szervezet adatai alapján a globális átlaghőmérséklet januártól októberig olyan magas volt, hogy ez az év szinte biztosan megdönti a korábbi rekordokat.
A 2023-ban mért rekordmagas üvegházhatású gázszintek és a globális felmelegedés visszafogása érdekében tett vállalások messze elmaradnak a szükségestől – figyelmeztetett hétfőn az ENSZ.
Az EU miniszterei először tettek hivatalos támogatói gesztust a nukleáris energia felé az ENSZ közelgő klímacsúcsához kapcsolódó tárgyalási mandátum részeként, ami a nukleáris energia növekvő európai jelentőségét jelzi. A döntést súlyos viták előzték meg Franciaország és Németország között, ám végül az EU országai egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az „alacsony kibocsátású technológiák” fejlesztését, amelyek közé a korábbi COP28 megállapodás értelmében a nukleáris energia is tartozik – írja a Financial Times.
A mérések kezdete óta a legmelegebb év globálisan a 2023-as volt, és hazánkban is a dobogó tetejére lépett. Összességében tavaly 1,48 Celsius fokkal volt melegebb globálisan az 1850–1900-as időszakhoz képest. A 2023-as év több mint felében legalább 1,5 fokkal meghaladtuk az adott napokra vonatkozó átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti szinthez képest, sőt, két nap erejéig a 2 fokot is átléptük - írja a másfélfok.hu. A 2024. újabb nyomasztó rekordot tartogat: ez lehet az első év, amikor nemcsak néhány hónapra, hanem éves átlagban is átlépjük a 1,5 fokos küszöböt. Bár ez még nem jelenti azt, hogy teljesen elbukott a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos célja, hiszen a meghaladást 20 éves éghajlati átlagban kell vizsgálni, ugyanakkor egy nagyon komoly intő jel egy olyan jövőre vonatkozóan, amit senki sem akarhat.
A továbbra is növekvő globális károsanyag-kibocsátást drasztikusan, 2030-ig évente 7 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokot - áll a Világgazdasági Fórum Klímabajnok Vállalatvezetők Szövetsége és a Boston Consulting Group (BCG) által kiadott tanulmányban. A szükséges változás nagyobb, mint amekkora kibocsátáscsökkenéssel a koronavírus-járvány miatti leállások jártak.
Ferenc pápánál tett látogatást John Kerry amerikai klímavédelmi megbízott - számolt be a Reuters. A kétoldalú, a klímavédelmet is érintő megbeszélések mellett John Kerry kijelentette, elengedhetetlen az Egyesült Államok és Kína partnersége a kibocsátáscsökkentés mérséklésében.
Megszámolni sem lehet, hány hollywoodi filmrendező választotta sikeralkotása témájául a különböző természeti csapásokat, katasztrófákat. Bár ezek a filmek sok esetben köszönőviszonyban sincsenek azokkal a valós veszélyekkel, amelyek bolygónkat fenyegetik, az egyértelmű, hogy egyre több ökológiai kihívással kell szembenéznünk. Fontos megjegyezni, hogy a természeti kockázatok listája folyamatosan bővül, ebben a cikkben azonban a régóta ismert kihívásokkal, az azokkal összefüggő ijesztő várakozásokkal foglalkozunk.
A világnak gyorsan le kell mondania a fosszilis tüzelőanyagokról - mondta Ferenc pápa az éghajlatváltozással kapcsolatban a Reuters beszámolója alapján.
Törökország is ratifikálni fogja a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményt utolsóként a világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20-csoportból.
Egy szerdán megjelent friss tanulmány szerint a világ 60 legnagyobb kereskedelmi és befektetési bankja összesen 3800 milliárd dollár összegben fektetett fosszilis üzemanyagokba 2016 és 2020 között, ami a jelentés szerint nagyon visszaveti a klímavédelemért folytatott küzdelmet - számol be a hírről a CNBC.
Az Európai Unió és egyre több ország tűzte ki maga elé azt a célt, hogy 2050-ig nettó nullára - vagyis az erdők és az egyéb karbonmegkötő megoldások által kezelhető szintre - csökkenti az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását. Ehhez az EU-nak jelentősen fokoznia kellene ez irányú erőfeszítéseit, azonban még ha sikerül is teljesítenie a kihívást, az is kevés lehet a Párizsi Klímaegyezményben vállalt, a katasztrofális mértékű klímaváltozás megelőzéséhez szükséges cél eléréséhez - figyelmeztet a berlini központú Energy Watch Group (EWG).
Az Egyesült Államok új elnökének klímapolitikájáról és a klímaváltozás elleni lehetséges lépésekről beszélgetett Bartus Gábor környezetgazdásszal Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.
Nem sokáig várt a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések tekintetében Joe Biden, és már első hivatali napjaiban odacsapott az olajcégeknek. Először még szerdán este érkezett egy rendelet a belügyminisztériumtól, amely 60 napra kvázi felfüggesztette az olajjal és gáztermeléssel kapcsolatos új engedélyek és lízingek kiadását szövetségi területeken. Emellett azonban a Bloomberg értesülései szerint komolyabb dolgok is zajlanak a háttérben, és jövő héten jöhetnek nagyobb bejelentések, amik akár tartós moratóriumhoz vagy tiltáshoz is vezethetnek. Az érintett olajcégek részvényei erősen estek a tegnapi kereskedésben.
Friss híreink a válságról percről percre.
Leszavazta a parlament a hadiállapot kihirdetését.
Több mint százan fertőződtek meg.
A vártnál is magasabb a friss adat.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
