Egy ma még nem olyan széles körben alkalmazott anyagot tartanak a szakértők a legmegfelelőbb választásnak a jövő energiapiacán mind energiatároló közegként, mind energiahordozóként, mind közlekedési, ipari és egyéb alkalmazások üzemanyagaként. Ráadásul az elmúlt években egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a technológia fejlesztésére, ennek köszönhetően egyre megfizethetőbbé válik a történet. Ha ehhez hozzátesszük, hogy brutális keresletnövekedésre van kilátás a következő évtizedekben, akkor máris összeálltak a csillagok: egy nagyon izgalmas lehetőséget mutatunk, amin keresztül a befektetők kivehetik a részüket a dekarbonizációs törekvések élharcosának vélhetően érkező sikersztorijából.
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
Sokéves tárgyalást követően az ENSZ azerbajdzsáni klímacsúcsán részt vevő országok megállapodtak egy új globális szén-dioxid-kibocsátási piac alapszabályaiban. A megállapodás támogatói szerint ez kulcsfontosságú fejlemény a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, a kritikusok viszont súlyos hibákra figyelmeztetnek és arra, hogy a rendszer késleltetheti az érdemi kibocsátáscsökkentést.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap Brazíliába látogatott: az amazóniai esőerdőben tartott beszédében kijelentette, nincs visszaút Amerika "tisztaenergia-forradalmában", még ha utódja, Donald Trump a klímavédelmi intézkedések visszaszorítására tenne is kísérletet - írja az AP.
Az idei év lehet az első olyan teljes év, amikor az éves átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet. A kutatók szerint az emberiségnek egyre több szélsőséges időjárási eseménnyel kell majd emiatt szembenéznie - írta meg a ScienceAlert a Copernicus, a Berkeley Earth és az Egyesült Királyság meteorológiai hivatalának (Met Office) adatain alapuló kutatás alapján, amelyeket az Azerbajdzsánban zajló ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozón tettek közzé.
Az ember okozta globális felmelegedés közelebb lehet a kritikus éghajlati küszöbértékhez, mint azt a jelenlegi becslések sugallják. Az antarktiszi jégmagokat vizsgáló tanulmány szerint 2023-ban az ember okozta felmelegedés elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1,49 °C-ot – olvasható a Nature folyóiratban.
A fejlődő országok klímavédelmi kiadásai finanszírozásának ígéretes módja lehet a szolidaritási illetékek alkalmazásának kiterjesztése. Ezek olyan, a szén-dioxid-kibocsátásra és gazdasági tevékenységekre kivetett globális illetékek, amelyekből származó bevételeket a fejlődő országoknak juttatják. Ezen megoldások kiterjesztése hatalmas előnyökkel járna.
Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata szerint 2024 várhatóan a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. A szervezet adatai alapján a globális átlaghőmérséklet januártól októberig olyan magas volt, hogy ez az év szinte biztosan megdönti a korábbi rekordokat.
A 2023-ban mért rekordmagas üvegházhatású gázszintek és a globális felmelegedés visszafogása érdekében tett vállalások messze elmaradnak a szükségestől – figyelmeztetett hétfőn az ENSZ.
Az EU miniszterei először tettek hivatalos támogatói gesztust a nukleáris energia felé az ENSZ közelgő klímacsúcsához kapcsolódó tárgyalási mandátum részeként, ami a nukleáris energia növekvő európai jelentőségét jelzi. A döntést súlyos viták előzték meg Franciaország és Németország között, ám végül az EU országai egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az „alacsony kibocsátású technológiák” fejlesztését, amelyek közé a korábbi COP28 megállapodás értelmében a nukleáris energia is tartozik – írja a Financial Times.
A mérések kezdete óta a legmelegebb év globálisan a 2023-as volt, és hazánkban is a dobogó tetejére lépett. Összességében tavaly 1,48 Celsius fokkal volt melegebb globálisan az 1850–1900-as időszakhoz képest. A 2023-as év több mint felében legalább 1,5 fokkal meghaladtuk az adott napokra vonatkozó átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti szinthez képest, sőt, két nap erejéig a 2 fokot is átléptük - írja a másfélfok.hu. A 2024. újabb nyomasztó rekordot tartogat: ez lehet az első év, amikor nemcsak néhány hónapra, hanem éves átlagban is átlépjük a 1,5 fokos küszöböt. Bár ez még nem jelenti azt, hogy teljesen elbukott a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos célja, hiszen a meghaladást 20 éves éghajlati átlagban kell vizsgálni, ugyanakkor egy nagyon komoly intő jel egy olyan jövőre vonatkozóan, amit senki sem akarhat.
A továbbra is növekvő globális károsanyag-kibocsátást drasztikusan, 2030-ig évente 7 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokot - áll a Világgazdasági Fórum Klímabajnok Vállalatvezetők Szövetsége és a Boston Consulting Group (BCG) által kiadott tanulmányban. A szükséges változás nagyobb, mint amekkora kibocsátáscsökkenéssel a koronavírus-járvány miatti leállások jártak.
Ferenc pápánál tett látogatást John Kerry amerikai klímavédelmi megbízott - számolt be a Reuters. A kétoldalú, a klímavédelmet is érintő megbeszélések mellett John Kerry kijelentette, elengedhetetlen az Egyesült Államok és Kína partnersége a kibocsátáscsökkentés mérséklésében.
Megszámolni sem lehet, hány hollywoodi filmrendező választotta sikeralkotása témájául a különböző természeti csapásokat, katasztrófákat. Bár ezek a filmek sok esetben köszönőviszonyban sincsenek azokkal a valós veszélyekkel, amelyek bolygónkat fenyegetik, az egyértelmű, hogy egyre több ökológiai kihívással kell szembenéznünk. Fontos megjegyezni, hogy a természeti kockázatok listája folyamatosan bővül, ebben a cikkben azonban a régóta ismert kihívásokkal, az azokkal összefüggő ijesztő várakozásokkal foglalkozunk.
A világnak gyorsan le kell mondania a fosszilis tüzelőanyagokról - mondta Ferenc pápa az éghajlatváltozással kapcsolatban a Reuters beszámolója alapján.
Törökország is ratifikálni fogja a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményt utolsóként a világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20-csoportból.
Gyűlnek a szomorú pillanatok a kötvénypiacon is.
A megnövekedett díjaktól is félnek.
Hányan ingáznak hazánkban?
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
