Michael Bloomberg volt New York-i polgármester alapítványa csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok ismételt kilépésével a párizsi klímaegyezményből társszervezeteivel magára vállalja a korábbi amerikai hozzájárulás további finanszírozását a globális klímavédelemhez.
Ahogy az várható volt, Donald Trump rögtön az elnöki kinevezése után nagy lendülettel csapott bele a munkába, több radikális intézkedése fogalkoztatja a piaci közvéleményt is. Ehhez képest a feltörekvő piaci devizák - köztük a forint - egyelőre kiegyensúlyozottan teljesítenek a héten. Szerda délelőtt folyamán tovább gyengült a dollár, ez pedig megfogta a forint reggeli gyengülését is. Aztán megjelent az MNB alelnökével, Virág Barnabással egy podcast, amelyben héjább hangvételű üzeneteket mondott, és ezek még tovább lendítették az erősödés felé a forintot, a dollárral szemben 393-nál új egyhavi csúcsra ért. Az viszont érezhető, hogy a lengyel zloty jobban erősödik mint a forint, közel hétéves csúcsára került a lengyel fizetőeszköz.
Kínában minden eddiginél nagyobb ütemben, 45,2%-kal nőtt a beépített naperőművi kapacitások, és szintén rekord ütemben, 18%-kal nőtt a beépített szélerőművi kapacitások volumene 2024-ben - jelentette be kedden a Nemzeti Energiaügyi Hivatal. Ez nagy előrelépést jelent afelé, hogy Kínában idén tetőzzön az áramtermeléshez kötődő karbonkibocsátás, ugyanis az előrejelzések szerint idén már olyan szintre felfut a megújuló energiatermelési kapacitások szintje, hogy az fedezi növekvő kínai áramigényt.
Robert Habeck, Németország gazdasági minisztere arra figyelmeztette Európát, hogy kerülje az Egyesült Államoktól való túlzott energiafüggőséget. Szerinte Trump adminisztrációjának klíma- és energiapolitikája veszélyeztetheti a kontinens gazdasági és politikai stabilitását.
Ahogyan arról a Portfolio-n több cikkben is beszámoltunk, szomorú és beláthatatlan mérföldkőhöz ért az emberiség: 2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év. A tudósok szerint „A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.” Mostani cikkünkben összeszedtük, hogyan reagáltak a világ vezető klímakutatói a hírre, és milyen jövőt festenek elénk.
2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év - tudósított a Financial Times. A tudósok szerint "a 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk leesni, a tűzzel játszunk."
Egy új kutatás tíz nagy klímamodell előrejelzései alapján arra az eredményre jutott, hogy a globális felmelegedés a várnál gyorsabb ütemben halad, így a hőmérséklet-emelkedés a korábban becsültnél hamarabb érheti el a szakemberek által kritikus küszöbértékként meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet. A kutatók az adatokat mesterséges intelligencia segítségével értelmezték, amely arra figyelmeztet, hogy számos régióban már 2040-re elérheti kritikus szintet
a hőmérséklet-emelkedés - írta meg a Gizmodo.
Egy ma még nem olyan széles körben alkalmazott anyagot tartanak a szakértők a legmegfelelőbb választásnak a jövő energiapiacán mind energiatároló közegként, mind energiahordozóként, mind közlekedési, ipari és egyéb alkalmazások üzemanyagaként. Ráadásul az elmúlt években egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a technológia fejlesztésére, ennek köszönhetően egyre megfizethetőbbé válik a történet. Ha ehhez hozzátesszük, hogy brutális keresletnövekedésre van kilátás a következő évtizedekben, akkor máris összeálltak a csillagok: egy nagyon izgalmas lehetőséget mutatunk, amin keresztül a befektetők kivehetik a részüket a dekarbonizációs törekvések élharcosának vélhetően érkező sikersztorijából.
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
Sokéves tárgyalást követően az ENSZ azerbajdzsáni klímacsúcsán részt vevő országok megállapodtak egy új globális szén-dioxid-kibocsátási piac alapszabályaiban. A megállapodás támogatói szerint ez kulcsfontosságú fejlemény a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, a kritikusok viszont súlyos hibákra figyelmeztetnek és arra, hogy a rendszer késleltetheti az érdemi kibocsátáscsökkentést.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap Brazíliába látogatott: az amazóniai esőerdőben tartott beszédében kijelentette, nincs visszaút Amerika "tisztaenergia-forradalmában", még ha utódja, Donald Trump a klímavédelmi intézkedések visszaszorítására tenne is kísérletet - írja az AP.
Az idei év lehet az első olyan teljes év, amikor az éves átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet. A kutatók szerint az emberiségnek egyre több szélsőséges időjárási eseménnyel kell majd emiatt szembenéznie - írta meg a ScienceAlert a Copernicus, a Berkeley Earth és az Egyesült Királyság meteorológiai hivatalának (Met Office) adatain alapuló kutatás alapján, amelyeket az Azerbajdzsánban zajló ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozón tettek közzé.
Az ember okozta globális felmelegedés közelebb lehet a kritikus éghajlati küszöbértékhez, mint azt a jelenlegi becslések sugallják. Az antarktiszi jégmagokat vizsgáló tanulmány szerint 2023-ban az ember okozta felmelegedés elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1,49 °C-ot – olvasható a Nature folyóiratban.
A fejlődő országok klímavédelmi kiadásai finanszírozásának ígéretes módja lehet a szolidaritási illetékek alkalmazásának kiterjesztése. Ezek olyan, a szén-dioxid-kibocsátásra és gazdasági tevékenységekre kivetett globális illetékek, amelyekből származó bevételeket a fejlődő országoknak juttatják. Ezen megoldások kiterjesztése hatalmas előnyökkel járna.
Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata szerint 2024 várhatóan a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. A szervezet adatai alapján a globális átlaghőmérséklet januártól októberig olyan magas volt, hogy ez az év szinte biztosan megdönti a korábbi rekordokat.
A 2023-ban mért rekordmagas üvegházhatású gázszintek és a globális felmelegedés visszafogása érdekében tett vállalások messze elmaradnak a szükségestől – figyelmeztetett hétfőn az ENSZ.
Négy bank kínálja már a terméket.
Lejárt a határidős, és a cég nem tervezi meghosszabbítani.
Ismét Izlandon okoz gondokat egy tűzhányó.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Hamarosan elérik Dnyipropetrovszkot.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
